A Bahama-szigetek vagy hivatalosan a Bahamai Közösség egy ország a Karib-térségben. A Magyarországnál hétszer kisebb területű szigetcsoport 690 szigete és több mint 2000 korallszirtje Floridától délkeletre ívelődik az Atlanti-óceánban.
A szigetek közül 29 lakott. Az ország nevét a "banántalan sziget" indián kifejezésből eredeztetik. Kolumbusz a szigetcsoport egyik szigetén, San Salvadoron lépett először Amerika földjére, 1492-ben. A volt brit koronagyarmat 1973-ban nyerte el függetlenségét.
A 690 korallszigetből és 2387 korallszirtből álló, 1300 km hosszan húzódó ország az Atlanti-óceán nyugati részén, Floridától délkeletre fekszik. A korallszigetek és szirtek átlagos területe 5 és fél négyzetkilométer.
Domborzata: A szigetek felszíne sík. A dombok ritkán emelkednek 15-20 méternél magasabbra. A legmagasabb pont 63 m magasan van a tengerszint felett.
Vízrajza: A Bahama-szigetek délkeleti részén három, nagy kiterjedésű „bank” van. Így nevezik a partoktól távol eső sekély tengereket. Ezek földrajzilag részei a Bahama-szigeteknek, de nem tartoznak az állam területéhez.
Éghajlata: Az országban szubtrópusi monszunéghajlat uralkodik. Az évi átlagos középhőmérséklet 28 °C. A hőséget enyhíti a tenger közelsége. Nyár végén, ősszel gyakoriak a trópusi ciklonok, más néven hurrikánok. Az erős szél és az általa felduzzasztott tengervíz súlyos károkat képes okozni. A rendszeres meteorológiai megfigyelések kezdete óta még sohasem fagyott, de +3-5 Celsius-fok előfordul.
Népessége: Az ország lakossága 2017-ben 395 ezer fő.
Nyelvi összetétel: Az országban az angolt és a kreolt beszélik. Ezek közül a hivatalos az angol.
Vallások: A lakosság 68%-a protestáns (32% baptista, 20% anglikán, 6% metodista, 10% egyéb), 19%-a római katolikus, 13%-a pedig egyéb felekezethez tartozik.
Üdvözlettel:
a Safari Travel csapata