Bali, Indonézia leglátogatottabb szigetei közé tartozik. A balinézek a szépségre és a jóságra különösen fogékony emberek, nagyon szorgalmasak és szívélyesek. Ezt az ősi, a természettel szorosan összefonódott kultúrát 1597-ben a gyarmatosító hollandok zavarták meg. A hollandok sosem voltak képesek stabil hatalmat kiépíteni maguknak, a balinézek ősi gyökereinek és mély hitének köszönhetően a szigeten fennmaradt a maláj-hindu kultúra.A Balin élő emberek vallása a hindu hitvilágnak egy olyan egyedi ága, amit csak itt gyakorolnak hívői. Balin az élet összefonódik a vallással, olyannyira, hogy a balinézek minden tevékenységét az istenek iránti tisztelet határozza meg. Éppen ezért itt több a templom, mint a lakóház, a szigeten állítólag 100.000 szentély található. Minden falunak három temploma van, de a rizsföldeken, a hegyekben, és az óceán partján is feltűnnek, sőt valamennyi ház kertjének végében megtalálható a családi szentély.

A balinéz hindu templomok bejárata az ún. kettéhasadt kapu. Ezek előtt kőszörnyek tartják távol a gonosz démonokat, azonban ha mégis bejutnának, akkor a kapu összecsapódik, kivégezve ezzel a gonoszt. A templomokban nem láthatók szobrok vagy freskók, istenek táncaikban, eposzaikban, mondáikban elevenednek meg.

A legnagyobb kegyeleti hely a Besakih-i anyatemplom, mely a sziget legmagasabb hegyének (Gunung Agung) oldalában áll, kb. 1000 méter magasan. A templom első szintje a szentélyhez vezető hosszú lépcsősor, mely célja hogy felkészítsen az istenekkel való találkozásra. A következő szinten találhatóak az áldozati konyhák, ahol a balinézek az isteneknek szánt áldozati tárgyakat állítják össze. A legfelső szinten van az imaterem, ahol a hívők felajánlják az áldozatot isteneiknek.A legfontosabb ünnep a falvakban a templomok születésnapja, melyet évente rendeznek meg és három napig tart. Ilyenkor emlékeznek meg a falu és egyúttal a templom születésnapjáról, az ősök történetéről és az istenekkel kötött szövetség megújításáról. Az ünnep célja az istenek fogadása, a falu megtisztulása és a gonosz szellemek elűzése.

Balin a tánc és a zene fontos társadalmi jelenség, élő és eleven tradíció. Táncaik során hallható a gamelán, amely ütős, illetve fúvós hangszerekből álló zene. Az egyik leglátványosabb tánc a wajang ihlette Rámájana-balett, a legizgalmasabbak közé tartozik a kecsak, más néven majomtánc, illetve meg kell még említeni a barong-ot, ami zene, tánc és színjáték egyben.

A táncot kecses mozdulatok és kifejező tekintetek jellemzik, melyek már gyerekkorban beivódnak a kicsikbe, akik a táncművészetet táncstúdiókban (sanggar) igyekeznek elsajátítani.

A balinézek a mienktől igen eltérő naptárrendszert használnak, amit ukunak hívnak. Naptárukat egy igen bonyolult matematikai rendszer alapján számítják ki, és e szerint az év 30 hétből, azaz 210 napból áll. E naptár mellett létezik egy másik rendszer is, a Nap-Hold év. Ez a csakának nevezett év tizenkét 29-30 napos hónapból áll, és az ősi hindu-balinéz kultúra maradványa. Hónapjai az egyik újholdtól a másikig terjednek. Azért használnak ilyen bonyolult naptári rendszereket, mert ez felel meg leginkább a rizs fejlődési szakaszainak és a balinézek életritmusának.